Tévhitek
Rólunk

Get 24/7 access to a network of 20,000+ vetted doctors Available to help you via chat, phone, and video call! With specialists in over 150 categories, you’ll find a professional for your needs.

Lorem ipsum

Lorem ipsum

Lorem ipsum dolor sit amt

Lorem ipsum dolor

Hamis szakértő – Margaret Singer

Hamis szakértő – Rick Ross

Ross honlapján minden további nélkül beismeri, hogy több mint egy tucat engedély nélküli deprogramozást követett el felnőtt személyek, főleg keresztények és legalább további ennyit kiskorúak ellen.

Tovább olvasom »

Az 1970-es és 80-as években, illetve a 90-es évek elején a vallásellenes mozgalmak mantrája a Margaret Singer pszichológus és Richard Ofshe szociológus által kidolgozott, mára már megcáfolt „szektás kényszerítő meggyőzés” elmélete lett. Ez az elmélet, amelyet az új vallások tagjainak erőszakos deprogramozásának igazolására használtak, szembement az első alkotmánymódosítás és a nemzetközi emberi jogi törvények által védett egyik legalapvetőbb joggal: az egyén által választott vallás gyakorlásának szabadságával.

A korszak vallásellenes csoportjai és médiaszóvivőik által újra és újra elismételt, Singertől származó téves elméletek mindaddig tartották magukat, amíg valódi szakértők, köztük vallási vezetők, tudósok és Singer saját kollégái meg nem támadták, majd tudománytalan humbugként le nem leplezték őket.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) elutasította Singer elméleteit, mivel azok nem rendelkeztek tudományos megalapozottsággal. Több bíróság megtiltotta Singernek, hogy szakértőként tanúskodjon hamis elméleteiről, mert – ahogy az egyik bíróság fogalmazott:

„…a kényszerítő meggyőzés elmélete nem bír semmilyen értelmes tartalommal.”

Az APA az 1980-as években hivatalosan is elutasította Singer elképzeléseit, miután ő és társai az American Family Foundationtől (AFF), egy vallásellenes gyűlöletcsoporttól, az APA-n belül munkacsoportot alakítottak „a meggyőzés és kontroll megtévesztő és közvetett módszerei” vizsgálatára. Ez a munkacsoport a jelentését be is nyújtotta az APA Pszichológiai Társadalmi és Etikai Felelősségi Testületének.

A testület 1987 májusában elutasította a munkacsoport jelentését, kijelentve, hogy

„Általában véve a jelentésből hiányzik az APA általi hivatalos jóváhagyáshoz szükséges tudományos alaposság és az ésszerű kritikai megközelítés.”

Az APA igazgatótanácsa arra is figyelmeztette a munkacsoport tagjait, hogy ne sugallják azt, hogy az APA bármilyen módon támogatja a jelentésükben kifejtett álláspontokat.

De még mielőtt az APA elutasította volna Singer jelentését, a kaliforniai legfelsőbb bíróság előtt a Molko kontra Szentlélek Szövetség a Világkereszténység Egyesítéséért ügyben benyújtott véleményében a Singer-féle „kényszerítő meggyőzés” elméletével ellentétes álláspont mellett állt ki. 

A vélemény előszava súlyos kritikát tartalmazott, amely előrevetítette az APA általi későbbi elutasítást Singer felé:

„Az APA úgy véli, hogy az elkötelezettség a pszichológiai szakértői vélemények megfelelő bírósági felhasználásának előmozdítása iránt magával vonja azt a kötelezettséget, hogy éberek legyünk azokkal szemben, akik olyan állítólagosan szakértői véleményeket használnának, amelyekből hiányzik a tudományos és módszertani szigor.”

A kollégáitól kapott támogatás hiányát semmibe véve Singer tovább árulta „szakértő” tanúként nyújtott szolgáltatásait, és engedélyt kapott arra, hogy tanúskodjon a Kropinsky kontra World Plan Executive Council ügyben. 1988 augusztusában a District of Columbia Fellebbviteli Bíróság a Singer-féle elméletek elfogadottságának hiányára hivatkozva elutasította az ügyet:

„Kropinsky nem tudott bizonyítékot szolgáltatni arra  vonatkozóan, hogy dr. Singer sajátos elméletének, nevezetesen, hogy a gondolatformálás technikái a fizikai fenyegetés, illetve kényszer hiányában hatékonyak lehetnek, jelentős követői lennének a tudományos közösségben, nem is beszélve az általános elfogadottságról.”

1989-ben Singer státusát tovább rombolta a kaliforniai negyedik fellebbviteli kerületi bíróság a Robin George kontra Kaliforniai Krisna-tudatúak Nemzetközi Társasága ügyben. Singert itt azért fizették, hogy tanúskodjon arról, miszerint Robin George-ot „agymosással” vették rá arra, hogy csatlakozzon a Hare Krishna mozgalomhoz.

A fellebbviteli bíróság elutasította Singer vallomását, mivel úgy találta, hogy az egy polgári peres fél hamis kártérítési igényének alátámasztására tett megalapozatlan kísérlet. A Bíróság megállapította:

„A hamis fogva tartás agymosásos elmélete nem más, mint a kártérítési felelősség megalapozására tett kísérlet a George család által kifogásolt vallási gyakorlatokkal szemben. Egy ilyen végkifejlet egyszerűen nem egyeztethető össze az Alkotmány első módosításával.”

1990-ben az Egyesült Államok kontra Fishman, ügyben  D. Lowell Jensen kerületi bíró elutasította Singer és szociológus kollégája, Richard Ofshe elméleteit. Mind Singert, mind Ofshe-t eltiltotta attól, hogy szakértői tanúként tanúskodjon a „gondolatreform” ügyében.

1991-ben, a Patrick Ryan kontra Maharishi Yogi ügyben, az USA kerületi bírósága Washington D.C.-ben – bár a Fishman-ügynél enyhébb jogi mércét alkalmazott – mégis úgy találta, hogy Singer elméletei nem rendelkeztek elfogadottsággal a tudományos közösség körében.

Ahelyett, hogy megpróbáltak volna tudományos bizonyítékokat gyűjteni elméleteik alátámasztására (vagy olyan elméleteket felállítani, amelyek kiállják a tudományos vizsgálat szigorát), Singer és Ofshe újszerű megközelítéssel éltek: beperelték az APA-t, az Amerikai Szociológiai Társaságot és elismert tudósokat, amiért elutasították elméleteiket, és kritizálták hanyag kutatási módszereiket. Singer és Ofshe azzal a panasszal élt, hogy az alperesek összeesküdtek, hogy megtagadják tőlük a vallásellenes közösség által fizetett szakértői tanúként való alkalmazásukat. Az USA kerületi bíró  Lawrence McKenna „abszurdnak” nevezte, és elutasította a panaszukat.

Singer és Ofshe nem csüggedt, ezért egy hasonló pert indítottak Kaliforniában is. Ezt a panaszt James R. Lambden bíró a Kaliforniában érvényes SLAPP (Közösségi Szerepvállalástól Elrettentő Stratégiai Perek) ellen hozott törvény alapján ejtette. Lambden emellett 80 000 dollár ügyvédi költség megfizetésére kötelezte Singert és Ofshe-t.

Singer a régi Cult Awareness Network (CAN) tanácsadó testületének is tagja volt, amíg az csődbe nem ment egy 1,8 millió dolláros polgári peres ítélet eredményeként, amelyet a pünkösdi egyház egyik tagjának sikertelen deprogramozása miatt hoztak. Az American Family Foundation tanácsadó testületének is tagja volt. Mindkét csoport az „agymosás” és a „kényszerítő meggyőzés” megcáfolt elméleteire támaszkodott, hogy a vallások elleni támadásaiknak hitelt adjanak. Bár az elmélet az 1970-es és 1980-as években először némi népszerűségre tett szert a polgári peres felek körében, akik a vallási tevékenységben való önkéntes részvételükért nagy összegű kártérítést követeltek, az elméletek nem állták ki a tudományos vizsgálat próbáját.

Ahogy Harry Cox, a Harvard Egyetem vallásprofesszora megjegyezte:

„Az »agymosás« kifejezésnek nincs komoly értéke tudományos vagy pszichiátriai körökben, és szinte kizárólag annak a folyamatnak a leírására használják, amelynek során valaki olyan meggyőződésre jut, amellyel mi nem értünk egyet.”

John T. Biremans, The Odyssey of New Religions Today (Az új vallások Odüsszeiája ma) című könyvéből.

Dick Anthony, törvényszéki pszichológus és a „vallási agymosás” legjelentősebb szakértője átfogó tanulmányt készített a Singer elméleteit megcáfoló tudományos szakirodalomról. Singer munkáját a koreai háború alatt a hadifoglyokkal való bánásmóddal kapcsolatos tanulmányok állítólagos eredményeire alapozta. Anthony kimutatta, hogy a koreai agymosással kapcsolatos ijesztgetés egésze tudományosan megalapozatlan volt; egy propagandakampány, amelyet a McCarthy-korszak kommunistaellenes hisztériájának fenntartására találtak ki.