A TANULMÁNYRÓL Ebben az eredetileg 1995-ben publikált cikkében Bryan Ronald Wilson azokat a társadalmi kihívásokat tekinti át, amelyekkel az új vallási mozgalmak néznek szembe, különösen az intolerancia problémáját. Ahogy egy új vallás idősebbé válik, jellemzően elfogadottabbá válik a társadalmon belül, mert kevésbé másnak vagy deviánsnak tekintik. A Szcientológia Egyház esetében Dr. Wilson elismeri, hogy „gyanút kelthet”, mert
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az 1983-as cikkében Dario Sabbatucci professzor a Szcientológia történetét és teológiáját morfológiai összefüggésbe helyezi a buddhizmussal, a kereszténységgel, a keresztény tudománnyal, a baháj hittel és a hinduizmussal. Ennek során Dr. Sabbatucci a figyelmét a Szcientológia hitelveire és rituális gyakorlataira fordítja. „Jelen beszámoló célja – magyarázza –, hogy megválaszolja azt a kérdést, hogy vajon történet- és vallástudományi
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben a tanulmányában Hadzsi Muhammad al-Kaaim Szafa Szavada a Szcientológiát és az iszlámot hasonlítja össze, mindezt egy Japánban élő muszlim nézőpontjával. Számos párhuzamot von a két vallás között, például azt, hogy megerősítik az ember szellemi természetét, az ember alapvető jóságát és mások vallásos hitének tiszteletben tartását. „Az iszlám és a Szcientológia között vannak bizonyos hasonlóságok
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben a cikkben Lonnie D. Kliever professzor megvizsgál és megválaszol két kérdést: 1. Vallás-e a Szcientológia? 2. Vallási imádati helyek-e a Szcientológia-egyházak? „Szakmai képzésem és tudományos kutatásaim alapján meggyőződésem – állapítja meg Dr. Kliever –, hogy a Szcientológia a kifejezés minden értelmében vallási szervezet, mert megfelel bármilyen vallási hagyomány tudományos definíciójának, mert ugyanazoknak a céloknak az elérésére törekszik,
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az 1995-ös cikkében Dr. Mihail A. Szivercev leírja azt a folyamatot, amely során a szcientológusok elérik a spirituális és vallási értelemben vett önazonosítást az olyan társadalmakban (például saját hazájában, Oroszországban), amelyek szekularizációs időszakokat éltek át. A Szcientológiában megjelenő teológiai rendszer, vallási hitelvek, ezoterikus tudás, auditálási technikák, teljes szabadsághoz vezető Híd és gyónási teológia elemzésének
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az eredetileg 1999-ben publikált cikkében Dr. Urbano Alonso Galan felvázol – „objektív és tudományos nézőpontból” – négy aspektust, amely mutatja a Szcientológia gazdag és eredendően meglévő vallásos természetét: filozófia és hitelvek, rituálé, ökumenikus orientáció, valamint egy végső szándék vagy cél az üdvözülésre. Dr. Galan elemzése még erőteljesebb azáltal, hogy a Szcientológiát teológiai szempontból összeveti
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az 1995-ös cikkében Lonnie D. Kliever professzor röviden áttekinti a hittagadás történetét különféle vallási tradíciókban, majd megvizsgálja az új vallási mozgalmak hitehagyottainak (korábbi tagjainak) megbízhatatlanságát. „Szakmai képzésem és tudományos kutatásaim alapján meggyőződésem – jelenti ki Dr. Kliever –, hogy a hitehagyottat nem kellene kritikátlanul elfogadni a tömegtájékoztatásban, a tudományos körökben, a jogrendszerben vagy a kormányszervek
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az 1977-es munkájában Geoffrey Parrinder professzor a Szcientológia vallásos természetét tárgyalja, saját tudományos kutatásai, illetve angliai egyházi helyszíneken – például a Saint Hill Manorban, amely ma L. Ron Hubbard-emlékhely – tett látogatásai alapján. Parrinder megosztja néhány etnográfiai megfigyelését, és elemzéssel szolgál arról, hogy milyen egy szcientológus élete, beleértve a házassági és a temetési szertartásokat, miközben ezeket
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Mi a vallás? Honnan tudjuk – objektíven és szubjektíven –, hogy az, amikor ránézünk? Ebben az 1999-es cikkében Frank K. Flinn professzor a vallás három jegyét vagy jellemzőjét sorolja fel: az élet természetére vonatkozó meggyőződések vagy hitelvek; vallási gyakorlatok, beleértve a rituálékat és a viselkedési normákat; valamint a közösségi élet, amely ezekből a meggyőződésekből, hitelvekből és
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az eredetileg 1999-ben publikált munkájában Bryan Ronald Wilson professzor módszeresen elemzi a Szcientológia vallási rendszereit és hitelveit, és összefüggésbe hozza őket a buddhizmussal, a hinduizmussal, a keresztény tudománnyal, a judaizmussal, valamint a kereszténység katolikus és protestáns formáival. Elemzése olyan tudományos kutatáson alapul, amely 1968-ban kezdődött, többek között szcientológusokkal készített interjúkkal és angliai egyházak meglátogatásával.
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL A Szcientológia új vallás, sőt ez volt a 20. században megjelent egyetlen nagy világvallás. Mindössze hatvan év alatt a Szcientológia az amerikai kiindulópontjairól szétterjedve gyökeret vert a világ minden részén – és immár szokásszerűen és rendszeresen nyílnak új egyházai. Ebben az 1996-os cikkében Per-Arne Berglie professzor összehasonlítja a Szcientológiát a keleti és nyugati vallásokkal. Dr.
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az 1996-os tanulmányában Hadzsi Muhammad al-Kaaim Szafa Szavada a Szcientológia teológiáját, írásait és szertartásait vizsgálja – először önmagukban, majd összehasonlítva más vallási tradíciókkal, nevezetesen a Japánban őshonos vallásokkal, amelyekben tagsága és földrajzi okok révén a szerző nagyfokú jártassággal rendelkezik. Mint írja: „Nem lehet levonni más következtetést, mint hogy a Szcientológia valóban vallás. Több hasonlóságot
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az 1995-ös cikkében Harri Heino professzor finn vallástudósi minőségében azt vizsgálja, hogy a Szcientológia Egyház vallási felekezetnek minősül-e. Igaz és eredendően meglévő természete – ahogy egyértelműen kijelenti –, hogy határozottan vallásos, és ezt a téma tudományos kutatóként való tanulmányozása és a Szcientológia teológiájának, gyakorlatainak és egyházainak megfigyelése alapján állapítja meg. Ahogy írja: „A fentieket
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az eredetileg 1999-ben publikált cikkében Alejandro Frigerio professzor azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vallásnak számít-e a Szcientológia, és milyen értelemben, eközben áttekintve különböző jelenkori definíciókat, amelyek a társadalomtudományokban előfordulnak. Ahogy Dr. Frigerio kifejti, ezek lényegi, összehasonlító, funkcionális, analitikus és „emic” definíciók és kritériumok. „Az itt lefolytatott elemzés eredményeként megállapíthatjuk – fejtegeti –, hogy minden olyan
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az eredetileg 1999-ben publikált cikkében Régis Dericquebourg professzor igenlő választ ad arra a kérdésre, hogy „Vallás-e a Szcientológia?”, szisztematikusan megvizsgálva a kozmológiáját, teológiáját, antropológiáját, etikai rendszerét, ceremóniáit, szervezetét, hitvallását és tagsági követelményeit: „A Szcientológia – vonja le a következtetést Dr. Dericquebourg – rendelkezik a vallások jellemzőivel. Van egy technológiája, amely olyan gyakorlatokból áll, amelyek
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az eredetileg 1999-ben publikált cikkében M. Darrol Bryant professzor történelmi, társadalmi, kulturális és persze teológiai összefüggéseiben ad elemzést és áttekintést a Szcientológiáról mint új vallásról. Ennek része a más vallásokkal, nevezetesen a buddhizmussal és a kereszténységgel való összehasonlítás. Dr. Bryant konkrétan megtárgyal két kérdést: 1. Vallás-e a Szcientológia? 2. Vallási imádati helyek-e a Szcientológia-egyházak? Mindkét kérdés
Bővebben >>

A TANULMÁNYRÓL Ebben az 1994-es cikkében Bryan Ronald Wilson professzor röviden bemutatja a hittagadás történetét – például a római katolikus és a protestáns egyházak esetén –, amellyel össze lehet vetni és szembe lehet állítani a hittagadás új vallási mozgalmakra vonatkozó jelenkori értelmezését. Dr. Wilson szerint az új vallási mozgalmak hitehagyottaira (korábbi tagjaira) a tudósoknak és a médiacsatornáknak gyanakvással
Bővebben >>