A TANULMÁNYRÓL
Ebben az eredetileg 1999-ben publikált cikkében M. Darrol Bryant professzor történelmi, társadalmi, kulturális és persze teológiai összefüggéseiben ad elemzést és áttekintést a Szcientológiáról mint új vallásról. Ennek része a más vallásokkal, nevezetesen a buddhizmussal és a kereszténységgel való összehasonlítás. Dr. Bryant konkrétan megtárgyal két kérdést: 1. Vallás-e a Szcientológia? 2. Vallási imádati helyek-e a Szcientológia-egyházak? Mindkét kérdés esetén határozottan igenlő válaszra jut, aprólékos elemzés alapján, amelyből látszik, hogy jól ismeri a Szcientológia teológiáját, más tudósok írásait a témáról, illetve a vallás definícióit: „A Szcientológiára vonatkozó fenti áttekintés alapján, amely a vallás modern, tudományos definíciójának elemeit veszi figyelembe, egyértelmű, hogy a Szcientológia vallás. Rendelkezik saját jellegzetes meggyőződéseivel és leírásával egy észrevétlen, szellemi rendről, saját jellegzetes vallási gyakorlatával és rituális életével, megvannak a saját hivatalos tananyagai és közösségépítő tevékenysége. […] A Szcientológia gyakorlatára és tevékenységére vonatkozó fenti áttekintés alapján azt a következtetést vonom le, hogy a Szcientológia igenis foglalkozik vallási imádati tevékenységgel a vallási imádati helyeken, az imádat modern vallástudományi értelmében. A szcientológusok tevékenységei, amelyeket a vallási imádati helyeiken végeznek, beleesnek az emberiség vallási életén belül megtalálható sémák és gyakorlatok tartományába.” Ezek a vallási imádati helyek több mint tizenegyezer egyházat, missziót és kapcsolt csoportot jelentenek világszerte számos országban, miközben rendszeresen új egyházak nyílnak, hogy szolgáltatást nyújtsanak a teljes emberiségnek – legyen az Dianetika, Szcientológia vagy a bolygószintű társadalomjobbító és humanitárius programok.
ÉLETRAJZ
M. Darrol Bryant Ph. D. a vallástudományok nyugalmazott kiemelt professzora, illetve a Központ a Párbeszédért és a Spiritualitásért a Világ Vallásaiban intézet igazgatója a Waterlooi Egyetemen (Ontario, Kanada) a Renison College-ban. A vallásközi párbeszéd nemzetközileg elismert szakértője és több mint egy tucat könyv szerzője, amelyek többek között: Exploring Unification Theology(társszerkesztő, 1978); The Future of Anglican Theology (1984); The Many Faces of Religion and Society (társszerkesztő, 1985); Essays on World Religion (társszerkesztő, 1995); and Interreligious Dialogue: Voice from a New Frontier (társszerkesztő, 1998). Bryant professzor vendégtudósként működött a Cambridge-i Egyetemen Nagy-Britanniában; az Iszlám Tudományok Indiai Intézetében Újdelhiben; a Madrászi Egyetem Dr. Sz. Rádhákrisnan Haladó Filozófiatudományi Intézetében; a Hamdard Egyetemen Újdelhiben; valamint a Nairobi Egyetemen Kenyában. Régi tagja a Kanadai Valláskutató Társaságnak, az Amerikai Vallásakadémiának, a Kanadai Teológiai Társaságnak és a Királyi Ázsiai Társaságnak. Konzultánsként közreműködött nagyobb nemzetközi és vallásközi konferenciákon, például a Világ Vallásainak Találkozóján.